A NASA űrszondája, a Juno 74 400 km távolságban repült el az Io nevű hold felszínétől, mégis tisztán lehetett látni, hogy a déli féltekén óriási vulkanikus tevékenység történt.
A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására elindult a világűrbe a NASA Europa Clipper űrszondája, és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.
Japán kutatók szerint a Naprendszer legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek a dőlésszöge akkor változott meg, amikor a kataklizmikus esemény megtörtént.
Megmutatta a NASA, milyen formában juttatja el a Jupiter jeges holdjához, az Europához azoknak az embereknek a neveit, akik korábban igényeltek egy beszállókártyát.
A NASA kutatói a Juno űrszonda adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a Jupiter körüli ionizált részecskék hidrogénné és oxigénné bontják a jeges Europa hold jégpáncélját.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
Az amerikai Berkeley Egyetem kutatói szerint kétszer, de akár háromszor is több oxigén lehet a Callistón az eddig feltételezetthez képest. Jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely megmagyarázná az igen jelentős eltérést.
A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.
A Jupiter Europa holdjáról még szeptember 29-én készített egy olyan fotót a NASA Juno űrszondája, amit a tudományt segítő civilek dolgoztak fel.
Az Io a vulkani aktivitást tekintve a legaktívabb égitest a Naprendszerben, a működésének megértéséhez pedig most egy újabb lépéssel kerültek közelebb a kutatók.
A Jupiter holdja, az Europa jégtábláinak alja sokkal kevesebb sót tartalmazhat, mint az óceán többi része.
A NASA tudósai a Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről az elmúlt két évtizedben rögzített adatokat nézték át újra, és bukkantak egy igen komoly felfedezésre.
A szonda nagyjából 15 óra tudta le a Jupiter és a Ganymedes közti, több mint egymillió kilométeres távolságot.
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe – ezt most derítették ki az adatokat elemző szakemberek a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézetben (MPS).
Egy zsebtávcsővel még a holdakat is meg lehet figyelni.
A NASA kutatói ezzel először tudták igazolni korábbi sejtésüket. Több bizonyíték is arra utal, hogy több kilométernyi vastag jégpáncélja alatt folyékony vízóceán húzódik, mely valószínűleg kétszer akkora, mint a Földé.
A jelek szerint az Ió nevű hold vulkanikus tevékenységében több a logika, mint eddig gondolták.
